A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban, és a városon kívül, a közelben is. Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön. Távolsága Budapesttől 169 km az M5–M43 jelű autópályán. Az ország legmélyebben fekvő városa. A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros. A Tisza-parti város a szépen kialakított utcákkal, szobrokkal, sok-sok szökőkúttal, hangulatos parkokkal, a füvészkerttel, múzeumokkal, színházakkal, és a meleg vizű fürdőkkel méltán kelkedvelt turisztikai célpont, melyet még klímája is vonzóvá tesz. Magyarország területét itt éri a legtöbb napsütés, ezért nevezik Szegedet a Napfény városának. Szeged népessége 2016-ban 161 879 fő volt, ami Csongrád vármegye össznépességének 40%-át tette ki.
Szeged történelme igen gazdag és változatos. A város több mint ezeréves múltra tekint vissza, és számos fontos eseménynek volt szemtanúja az évszázadok során.
A legkorábbi időktől kezdve Szeged területe lakott volt, és a régészeti leletek azt mutatják, hogy már az újkőkorban is voltak itt települések. Az Árpád-korban, valószínűleg a 10. században, alapították a várost. A korai időkben a város jelentős kereskedelmi központ volt a Tisza folyó mellett, ami hozzájárult a gazdasági fejlődéséhez. A várost többször megtámadták és elpusztították a tatárjárások és az oszmán támadások, és ezért hosszú időre elnéptelenedett.
A 18. században Szeged ismét virágzásnak indult. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején jelentős fejlődés következett be a városban. Az építkezések és az ipar fejlődése új lendületet adott a gazdaságnak. Azonban az egyik legmeghatározóbb esemény a város történetében a Nagy Tiszavízözön volt 1879-ben. Egy hatalmas árvíz pusztított Szegeden, és a város jelentős része elpusztult. A vízözön több mint 1500 emberéletet követelt, és több tízezer ember maradt hajléktalanul. Ezután a város újjáépítésébe fogtak, és Szeged újra megerősödött, modern várossá vált.
A 20. században Szeged további fejlődésen ment keresztül. Az 1920-as években a városban jelentős kulturális és oktatási intézmények alakultak ki. 1921-ben alapították a Szegedi Tudományegyetemet, amely ma is az egyik legelismertebb egyetem Magyarországon. Az egyetem jelentős szerepet játszott a város tudományos és kulturális életében.
A városban számos jelentős épület és műemlék található. A Dóm tér központi helyet foglal el, ahol a Szegedi Dóm is áll, amely a város jelképe. A Dóm 1913-ban épült újjá a Nagy Tiszavízözön után. A Móra Ferenc Múzeum is kiemelkedő kulturális intézmény a városban.
A szegedi árvíz, vagy más néven a Nagy Tiszavízözön, a város történetének egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A tragédia 1879-ben következett be, és súlyos pusztítást okozott Szegeden és környékén. Az árvíz okát az intenzív esőzések és a Tisza folyó rendkívül magas vízállása jelentette. Az árvíz először március elején kezdett fenyegetővé válni, amikor a Tisza vízszintje egyre inkább emelkedett. A helyiek megpróbálták megvédeni a várost a gátak és töltések megerősítésével, de a víznyomás végül legyőzte ezeket a védelmi intézkedéseket.
Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. Legkorábban a sószállítások révén bírt jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett. Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet. Mindezek miatt a város jelentősége folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy 1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók, hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők… stb. Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz esztendőben Szeged.
Szeged városában a fizető parkolás időtartama munkanapokon 8:00 órától 18:00 óráig, valamint szombaton (a Mars tér és környékén) 8:00 órától 12:00 óráig terjed. A városban négy zóna található 2023. július 1-től (zöld, sárga, lila, kék). Korábban csak zöld és sárga volt. A zóna színét a Parkoló zónát jelző KRESZ tábla kiegészítő táblája jelzi.A parkolóautomatáknál nemcsak készpénzzel fizethetünk, hanem bankkártyával is. De természetesen telefonunk segítségével is parkolhatunk.
Az egyes zónákhoz egyedi telefonszámok tartoznak, melyekről a parkolózónát jelző táblák mellett, illetve a parkolóautomatákon tájékozódhatunk. A parkolás díja zónánként eltérő, a legdrágább zónában 600 Ft-ért parkolhatunk egy óra időtartam erejéig. Vannak zónák, ahol viszont napijegy is vásárolható (pl. a sárga zónában).
További információk: https://szepark.hu/
A városban összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.
A tömegközlekedési eszközöket használhatjuk napijeggyel amit érdemes előre megváltani, mert úgy 430 Ft. Amennyiben elektronikusan vagy a fedélzeti automatákon vásároljuk meg úgy 500 Ft, míg a járművezetőknél 600 Ft-ért juthatunk hozzá. Elérhető azonban 10 db-os gyűjtőjegy is 4 000 Ft-os áron. De időalapú jegyeket is vásárolhatunk 24 vagy akár 72 órára is. Előbbit 1 320 Ft-tól, míg utóbbit 2 640 Ft-ért szerezhetjük meg. Mindezek mellett bérletek közül is válogathatunk, például elérhető heti bérlet is 3 300 Ft-ért.